A felvidéki családszervezetek képviselői is részt vettek a Brüsszelben megtartott „A család az első” elnevezésű kétnapos konferencián. A rendezvényen arról is szó volt, hogy az európai fiataloknak kell megmenteniük Európát az elöregedéstől. A rendezvényről Németh Gabriellát, a Magyar Közösség Pártjának családpolitikai alelnökét, a Femine Fortis – Erős Nők szervezetének alelnökét kérdeztük.

„A család az első” címmel tartottak konferenciát Brüsszelben. Kik szervezték a konferenciát?

Az EMMI (a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma) anyagi támogatásának köszönhetően a rendezvény szervezője a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége volt. A mostani rendezvény, amelyet december 4-5-én tartottak meg, már a harmadik tematikus konferencia volt.

Mi volt a célja a konferenciának?

A konferencia első és alapvető célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a hagyományos értelemben vett családnak, mint intézménynek a társadalomban betöltött fontos, semmivel sem pótolható szerepére. Ezen belül is elsősorban a politikai képviseletek, politikai csoportosulások figyelmét kívánják ráirányítani, amelyek a nemzeti családpolitikát és annak alakulását befolyásolni hivatottak. Nem kevésbé fontos célja volt a konferenciának a hálózatépítés az egyes civilszervezetek között, amelyek a rendezvény interaktív résztvevői voltak.

Ön milyen szervezetet képviselt a konferencián, és milyen szervezetek voltak még jelen a Felvidékről? Sikerült kapcsolatokat építeni más szervezetekkel?

Én, mint a Magyar Közösség Pártja szociális, családpolitikai és egészségügyi szakpolitikusa, valamint a Femine Fortis – Erős Nők alapító tagja vettem részt a rendezvényen. Örömmel töltött el, hogy szakmai meglátásaim, javaslataim, amelyek az MKP programjában is megtalálhatók, szinte egy az egyben meghatározásra kerültek a szakemberek felszólalásaiban is. A Femine Fortis is elsősorban a nők, az édesanyák társadalomban betöltött szerepét, gondjaik, érvényesülésük segítését tűzte célul, ezért a hálózatépítés lehetőségét kihasználva több hazai és határon túli szervezettel is felvehettem a kapcsolatot. A Felvidékről a Carissimi, a nagymagyari Kulturális Közösség, a dunaszerdahelyi FEMIT, a Szövetség a Közös Célokért, a MÁNCSE, a Komáromi Református Keresztény Egyház voltak a konferencia résztvevői, de képviseltették magukat a kárpátaljai és az erdélyi magyar családsegítő szervezetek is. A magyarokon kívül olasz, cseh, szlovén és lengyel résztvevői is voltak a konferenciának.

Milyen jelentősége, hozadéka van az ilyen rendezvénynek?

Mindenképpen fontosnak tartom az ilyen és ehhez hasonló rendezvényeket, hiszen a hagyományos családmodell egyre inkább háttérbe szorul nemcsak Európában, hanem szerte a világban is. Egyre nő az egyszülős „családok”, azaz a csonka családok, az egygyermekes családok száma és szinte ritka a három vagy több gyermeket vállaló fiatal család. Sajnos, megszokottá vált az egyes családi kedvezményes múzeumi, sport-, kulturális rendezvények belépőit is 2 felnőttre és maximum 2 gyerekre meghatározni, ami hátrányosan érinti azokat, akik a nehéz gazdasági helyzet ellenére is hajlandóak több gyermeket vállalni.

Ön szerint Szlovákiában is a család az első?

A konferencián előadást tartott Anna Záborská (KDH) európai parlamenti képviselő is, aki gratulált Magyarország miniszterelnökének a példaértékű családsegítő intézkedéseik bevezetéséhez és követendő példaként állította a többi tagország elé. Ezzel úgy gondolom, meg is válaszoltam a kérdést, tehát Szlovákiában ezen a téren még nagyon sok a tennivaló és jó lenne, ha vezető politikusaink inspirálódnának a magyar törvényhozás példája alapján.

A kormányok nagyban befolyásolhatják a családok anyagi helyzetét. Milyen példákat állítana a szlovák politikusok elé? Mi lehet a megoldás, hogy ne elszegényedő családokról szóljanak a híradások?

A szakpolitikának vissza kell helyeznie a családot a figyelem középpontjába, segíteni kell a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásában, családbarát politikát kell szorgalmazni. Beneda Attila, a magyar kormány humán erőforrások minisztériumának képviseletében előadásában többek között rámutatott arra is, hogy a kormány családsegítő intézkedéseinek köszönhetően Magyarországon 2010 és 2016 között érezhetően nőtt a házasságkötések száma és 1,6%-ra nőtt a fertilitás. Családsegítő programra van tehát szükség Szlovákiában is, és nem kell szégyenkezni azért, ha átvesszük a szomszédoktól azt, ami náluk már kipróbáltan működik. A fiataloknak perspektívát, a több gyermeket vállaló szülőknek adókedvezményeket, elérhető lakhatást, családbarát munkahelyeket és családbarát egészségügyi ellátást kell biztosítani.

Az Egyesült Államokból a konferenciára érkező Baskerville professzor előadásában hangsúlyozta, hogy segíteni kell az európai fiataloknak, mivel Európában még élnek a hit és a vallás eszméi, ezért nagy a felelősség a kelet-európai fiatalokon, akiket azonban vezetni kell és nem szabad hagyni, hogy Európa teljesen elöregedjen és összeomoljon. A fiataloknak kell megóvniuk a hagyományos családmodellt és Európát az összeomlástól, a politikusoknak pedig ebben segíteniük kell őket.

Sokszor elhangzik, hogy az újságírók is inkább a negatív dolgokról írnak. Felelős tehát a média is…

Igen. A kormányokon kívül a családalapításról, a gyermekvállalásról, valamint a családról, mint intézményről alkotott elképzelés népszerűsítésében nagy szerepe van a médiának is, amely függetlenül attól, hogy Európa fejlettebb országaiban, vagy a volt keleti blokkban tevékenykedik, inkább negatív irányba befolyásolja a fiatalokat. Ezen a hozzáálláson és annak következményein komolyan el kellene gondolkodniuk a média képviselőinek is.

Neszméri Tünde/Felvidék.ma